Tehetséget gondozunk
Tehetséggondozási törekvéseinkkel arra törekszünk, hogy elősegítsük a következő generációk tehetséges űrkutatóinak felkészülését és fejlődését. Az ő általuk hozott újítások és eredmények formálják majd az űrkutatás jövőjét és hozzák létre az emberiség további felfedezéseinek és eredményeinek alapjait.
Büszkék vagyunk arra, hogy támogatást nyújthatunk a BME Suborbitals versenycsapatnak, amely magas szintű kutatási és fejlesztési tevékenységet folytat. A kutatórakéták fejlesztése nem csak a csapat elhivatottságát és tehetségét tükrözi, hanem az űrkutatás jövőjének alakításában is kulcsszerepet játszik.
A BME Suborbitals rakétafejlesztő versenycsapat évek óta magas szinten teljesít a különböző nemzetközi versenyeken, emellett pedig egyre fontosabb szereplői a hazai űriparhoz köthető eseményeknek is. 2024.02.12-én este ünnepélyes keretek között került sor legújabb és eddigi legnagyobb versenyrakétájuk, a Prometheus bemutatására a Magyar Nemzeti Galéria falai között.
A BME Suborbitals csapata – több mint 80 fős tagságával és az elért kiemelkedő eredményeivel – példaértékű lehet más hasonló projektek számára is. Az ORION Alapítvány arra ösztönzi az érdeklődőket, hogy ne csak támogassák a meglévő projekteket, hanem terjesszék elkötelezettségüket és tudásukat az űrkutatás iránt másokkal is.
Hiszünk benne, hogy az emberiség számára a rakéta nem csupán technológia, hanem egyfajta szellemi kihívás, amely a kitartás, az innováció és az emberi elszántság kifejeződése. A rakéta nem csak a világűrbe emel, hanem az emberi lehetőségek határait is feszegeti…
Project TELLER
Three-axis Experimental Low-altitude Laboratory for Exploring Radiation
Bemutató a 2023-as REXUS programhoz tervezett magyar kísérletről
A REXUS egy, az Európai Űrügynökség (ESA) által támogatott, svéd-német szervezésű projekt, egyetemi hallgatók és doktoranduszok számára. A program keretében 8-10 csapat juttathat fel 90-100 km magasra kísérletet egy rakéta fedélzetén (1. ábra), melynek kifejlesztése során megismerkedhetnek az ESA által támasztott űripari normákkal és az űrrendszerek fejlesztési folyamatával. Mint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem űrmérnök mesterszakos hallgatói, remek lehetőséget láttunk, hogy ezen program keretein belül elmélyítsük szakmai tudásunkat és gyakorlati tapasztalattal egészítsük ki az elméletet.
Az alábbi dokumentumban szeretnénk felvázolni az általunk megvalósítani kívánt kísérletet, valamint anyagi és szakmai segítséget kérni a kutatás megvalósításához.
Project TELLER
Korábban két magyar csapat vett részt REXUS programban. A GEKKO 2013-ban és a REM-RED 2015-ben. Korábbi ESA által szervezett versenyen való részvételünkre, és az MRC-100 3PQ méretű műhold fejlesztésében szerzett tapasztalatokra alapozva kezdtünk bele a jelenlegi projektekbe. Ugyanis a csapatból többen részt vettünk tavaly októberben, Portugáliában a szintén ESA által szervezett European Rocketry Challenge–en. Ezen verseny során már megismerkedhettünk az Európai Űrügynökség elvárásaival, így az ESA követelményrendszere nem ismeretlen számunkra.
A REXUS kísérletünkben egy iránybecslő sugárzásdetektor-rendszert fejlesztünk, ugyanis nincs még feltérképezve a sugárzás jellege 30-100 km-es magasságokban. Alatta meteorológia ballonokkal, felette pedig a műholdakkal vagyunk képesek mérni a különböző sugárzási viszonyokat, viszont a kettő közti sáv még felfedezésre vár. A kísérletünk talán legérdekesebb funkciója, hogy a sugárzás irányát is képes megbecsülni. A tudományos értékek mellett az újonnan indult űrmérnök mesterképzés, illetve a magyar űripar is profitálhat a projektből hosszú távon, hiszen ezzel tovább öregbíthetjük a magyar tudományos sikereket Európában, valamint a projektben résztvevő hallgatók gyakorlati űripari tapasztalattal tudnának a munkaerőpiacra lépni. A csapatunk 8 űrmérnök, 1 fizikus és 1 gépész hallgatóból áll.
A rendszer felépítése a következő (2. ábra): egy 300 mm átmérőjű rakéta szegmensben lenne a kísérlet elhelyezve. Három tengely mentén cézium-jodid szcintillátor lemezek foglalnának helyet, amik a különböző ionizáló részecskéket detektálnának az energiájuk, illetve az irányuk szerint.
Emellett 4 darab Geiger–Müller cső is elhelyezésre kerül, az alábbi ábrán látható módon. A 4 darab csövet koincidencia áramkörre csatlakoztatva képesek vagyunk meghatározni a beérkező sugárzás irányát attól függően, hogy melyik 2 cső mért beütést (egymás alattiak/egymás mellettiek/átlósan).