Helyszín:
Mai világunk nem működne űrtevékenység, műholdak nélkül: lépten-nyomon használjuk az általuk közvetített adatokat a közlekedés, a hírközlés, a mezőgazdaság, a katasztrófvédelem és életmentés, illetve a mindennapi élet rengeteg más területén. Az űrkutatásból kiinduló, más iparágakba átemelt fejlesztések pedig évtizedek óta gazdagítják az emberiséget.
Az emberi kíváncsiság és kreativitás a tudás teremtő ereje. A magyar mérnökök és tudósok a kezdetektől részesei az űrkutatás, illetve az arra épülő űripar inspiráló világának: magyar űreszközöket a ’70-es évek óta alkalmaznak széles körben a világűrben, a sugárzásmérés, az anyagtudományok, az űridőjárási kutatások vagy a gyógyszerfejlesztés területén. Számos kisműhold gyártása és üzemeltetése is mérnökeink tudását dicséri, így a MaSat, a SMOG, a RADCUBE, a VIREO, az ATL-1 és az MRC-100.
A magyar űrkutatás története egészen Bay Zoltán 1946-os holdradar kísérletéig nyúlik vissza, amely a rádiócsillagászat tudományának alapjait fektette le a Hold felszínéről visszaverődő radarjelek tanulmányozásával. 1971-ben elkészült az első magyar űr-elektronikai eszköz, mely egy mikrometeorit-detektor volt. A ’70-es évek végén az Interkozmosz program keretében két magyar kiváló vadászpilóta, Farkas Bertalan és Magyari Béla részesült űrhajós-kiképzésben. Közülük 1980-ban Farkas Bertalan lett az első magyar űrhajós, aki tudományos kutatásokat végzett a Szaljut-6 űrállomáson. Ezzel megalapozta azokat a kutatási műhelyeket, amelyek ma is meghatározzák a magyar űrtevékenység fő irányait. Hamarosan ismét magyar kutatóűrhajóst küldünk a világűrbe, aki tudósaink és mérnökeink által fejlesztett kísérleteket fog végezni. Remélhetőleg ez a küldetés inspirálja majd a fiatal generációt, akik közül sokan csatlakozni fognak a magyar űrkutató közösséghez a jövőben.
Mint mérnök, és mint olyan ember, aki az űrkutatás szeretetét szüleitől kapta örökségül, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosaként munkatársaimmal azon dolgozom, hogy az űrkutatás minden szempontból Magyarország javát szolgálja. A világűr kutatásának izgalmas világába hívjuk a jövő kutatóit és mérnökeit, szemléletet formálunk, alkotásra buzdítunk, és közösséget építünk. Az Első Balatonfüredi Űrkongresszus ennek a munkának egy jelentős eseménye, ahol minél szélesebb közönség számára mutatjuk meg az űrszektort, azokat az értékeinket, amelyek büszkeségre adnak okot és igyekszünk minél többek érdeklődését a tudományok, különösen az űrkutatás felé irányítani. Külön öröm számomra, hogy Balatonfüred gyönyörű városában kerülhet sor erre az eseményre, amelyre minden korosztályt szeretettel várunk!
AZ ŰR
a végtelen távolságok és csillagok birodalma.
Nem csupán egy fizikai tér, hanem egy olyan hely, ahol az emberiség vágyai és álmai szárnyra kelhetnek.
AZ ŰR
az ismeretlen, az inspiráció valódi forrása, ahol minden egyes
csillag egy új, addig nem tudott lehetőséget hordoz magában.
Ezért olyan fontos, hogy megértsük és kiaknázzuk ezt a világot, hogy tanuljunk belőle, és segítségével a valódi felismerés, az eddig nem ismert fejlődés, és a még sosem látott tudás útjára lépjünk.
Ezért rendezzük meg az I. Hazai Űrkongresszust.
A rendezvény logója egy kapocs, amely egy kapcsolatot szimbolizál a végtelen gyűrűjén. Nem egy egyenes vonal az, ami határolja – hiszen az űr végtelen és emberi ésszel felfoghatatlanul sok lehetőséget rejt.
HA KÍVÁNCSI VAGY ARRA, HOGY
Miért és min dolgozik Magyarországon is több ezer ember az űrtudományok, űrkutatás, űripar, űrpolitika, űroktatás témakörében?
Miért fontos része mindennapi életünknek is az űr?
AKKOR OTT A HELYED AZ I. HAZAI ŰRKONGRESSZUSON.
„No dream is too high”
– olvashatjuk egyik személyes kedvencem, Buzz Aldrin könyvének borítóján.
A Te álmaid miről szólnak?
Lépjünk be együtt az űr végtelen lehetőségeinek világába.
Találkozzunk 2024. június 7-én, Balatonfüreden!
Fenyőfalvi Anett
Elnök
ORION Űrnemzedék Alapítvány
Jim Christensen az Aldrin Family Foundation innovációs vezetője.
Korábban a Kennedy Űrközpont Látogatóközpontjának Oktatási Igazgatójaként tevékenykedett, ahol annak a csapatnak volt a vezetője, amely az új Asztronauta Képzési Élmény és a Mars Bázis 1. tervezését végezték. Ezen programok a Marsra való űrrepülésre való felkészülést, az ottani életet, és munkát szimulálják. Houstonban, a NASA Johnson Űrközpontjában részt vett a „Tanóra az Űrből” c. programban, ahol koordinálta a világ első űrrepülési oktatási lehetőségét – egy videokonferenciát az Űrállomás legénysége és a diákok között. Tanácsadóként segített tanulóknak és tanároknak több olyan kísérlet végrehajtásában is, melyeket mikrosúlytalanságban végeztek el többek között a NASA Csökkentett Gravitációjú Repülőgépén, az Atlantisz Űrrepülőn, a Nemzetközi Űrállomáson és a SpaceX Dragon űrhajón.
Jim 18 évig tanított középiskolában, és 1995-ben elnyerte a Matematika és Tudomány Kiválóságáért járó Elnöki Díjat. Kifejlesztette a Mars Bázis Projektet és az AstroVIP programokat, melyek videokonferenciával kapcsolták össze a diákokat és szakértőket a térrepülés és a Mars felfedezése témájában. Hogy javítsa az általános- és középiskolai tudományok oktatási színvonalát, Jim tudományos eszközök központját hozta létre, mely több iskolát partnerségbe hozott egy régióban, hogy kézzelfogható tudományos csomagokat és tanároknak való képzést nyújtson.
